Barry Brown – Nicola Green – Richard Harper (szerk.),
Wireless World: Social and Interactional Aspects of the Mobile Age,
London: Springer, 2002.



Geoff Cooper: "The Mutable Mobile: Social Theory in the Wireless World"

1. Bevezetés

A bevezető pont Adorno-mottóval, a Negatív dialektikából vett idézettel kezdődik: "We cannot say anymore that the immutable is truth, and that the mobile, transitory is appearance." A mottó alighanem Cooper ama megfigyelését van hivatva előlegezni, miszerint a korábbi évtizedek-évszázad szociológiai-társadalomtudományi elméletei voltaképpen kevéssé alkalmasak arra, hogy a társas interakciók mobil technológia gerjesztette változásainak elemzésében segítségünkre legyenek: az első pillantásra mégoly ígéretes fogalmi hálókból a megérteni kívánt jelenség újra meg újra kicsúszik. Jegyezzük meg persze, hogy az Adorno-idézet amúgy is csak az angol fordításban tűnhet kecsegtetőnek; a német eredetiben – "Daß das Unveränderliche Wahrheit sei und das Bewegte, Vergängliche Schein" – a mobil szó nem fordul elő... A korábbi elméletek kevéssé alkalmasak, ám mégsem egészen alkalmatlanok: legalább részlegesen használható fogalmi eszközöket keresve, Cooper sorra veszi a szóbajöhető megközelítéseket.1 A bevezető pontban máris utal az egyik ilyenre: a Bruno Latour "Visualization and Cognition" c. tanulmányában (1986) kifejtett elméletre, amely az "immutable mobile", a nem-változékony hordozható – ti. a képies és/vagy szöveges, maradandó dokumentum – fogalma köré2* épült. Ám ha Cooper Latour-tól kölcsönzi is – módosítással – fejezetének címét, a Latour által képviselt elméletet éppúgy nem tartja közvetlenül alkalmazhatónak, mint – kevés és kevéssé fajsúlyos kivétellel – a fejezet során áttekintett összes többit sem. Bevezetését éppenséggel így zárja: a társadalomtudós számára a mobil egyik fő érdekessége abban áll, hogy a meglévő elméleti kategóriák és elemzésmódok újragondolását igényli.

   1. "The principal aim ... is neither to locate the mobile and its use within some grand theoretical narrative of the state of communication and society, nor to survey a range of possibly relevant social theories but, more modestly, to consider some theoretical resources (from within sociology, science and technology studies, philosophy and media studies) for thinking about certain features of a technology which seems manifestly socially significant – it introduces changes in social interaction for example - but, in some respects, evades sociological analysis" (19. o.).
   2* Magyarán a kommunikációs technológiák története köré, ld. "Szavak, képek, tudásegész" c. tanulmányom "Tudomány és kommunikáció" c. pontját.